A sziklamászással érdemes barátságos és nyugodt környezetben megismerkedni, hogy minimalizáljuk a stresszt és az adrenalin szintjét (legalábbis kezdetben). Ideális, ha egy mászóteremben kezdünk órákat venni. Miután elsajátítottuk az alapokat, át lehet térni a természetes sziklafelületekre.
A sziklamászás stílusai és típusai
A sziklamászást tucatnyi különböző módon lehet űzni, hogy mindenki megtalálhassa a saját ízlésének, fizikai felkészültségének, kockázattűrő képességének és életkorának megfelelő műfajt. Az én összefoglalóm segít eligazodnia a kezdőknek, és talán utat mutat a magaslatok meghódításához.
Boulder mászás (Bouldering)
Ez a típus biztosítókötél nélkül történik (csak crash padeket használnak), és kisebb sziklákon történő mászást jelent, vagy azok műanyag másolatait mászótámban. A legnépszerűbb sziklatípusok a gránit mély repedésekkel, a durva homokkő, a mészkő és a vulkanikus kiömlött kőzetek.
Tökéletes szikla boulder mászáshoz
A mászó csupán mászócipőt, magnéziát a kezek számára, valamint crash padeket használ az esetleges esésekhez. A pálya hossza nem haladja meg a 6 métert, ami viszonylag biztonságos a résztvevők élete szempontjából, és ideális tréningként. A boulderezés főként az ujjak erejének és állóképességének fejlesztésére összpontosít.
Ez a szakág világszerte nagyon népszerű, és az 1990-es évek óta megrendezésre kerülnek a Bouldering-versenyek , amelyeket specifikus rangsorolási rendszerekkel dolgoztak ki. Emellett a sziklamászás bekerült a 2020-as Olimpiai Játékok programjába három kategóriában. Ez a sportág hosszú évekig küzdött az olimpiai státusz elnyeréséért.
A világhírű extrém hegymászók, mint például John Gill, Jason Kel és Alex Honnold, egy új kategóriává tették a boulderezést, amelyet “szabad szólónak” hívnak, és amelyről később beszélünk. Ők biztosítókötél és felszerelés nélkül másztak meg 16 méternél magasabb sziklákat, amelyek nehézségi szintje elérte a V16-ot.
Mesterséges boulderek mászóteremben
A mesterséges betonból és műanyagból készült sziklaminták nagyon kényelmesek a sportág elsajátítására, mivel mindenegyik fogás színes jelöléssel van ellátva a nehézségi szint szerint.
Épületmászás (Buildering vagy urban climbing)
Izgalmas és veszélyes ipari-sport kategória. A sziklamászó épületek falait, hidakat és más mesterséges szerkezeteket mászik meg (beleértve az elhagyott vagy romos építményeket is). A mászást biztosítókötéllel vagy anélkül is gyakorolják, azonban gyakran jogi következményekkel járhat. A helyszíni szabálysértések elkerülése miatt éjszakai épületmászás a gyakoribb.
Az épületmászás dokumentált története 1895-ben kezdődött Geoffrey Winthrop Young, a Cambridge-i egyetem diákjának idején, aki kiadta a Trinity College épületmászási útmutatóját (összesen 9 hasonlót készített).
Geoffrey Winthrop Young és barátai
Már előtte is gyakori volt az egyetemi épületek és kollégiumok tetejének meghódítása, de Young volt az, aki hivatalosan ismertté tette ezt a tevékenységet. A 20. század 1920-as éveiben az épületmászás különösen népszerű volt New Yorkban, a felhőkarcolók székhelyén.
Az elmúlt 100 évben számos remek útmutató és könyv született az épületmászásról, amelyek világhírű épületek és tetők megmászását dokumentálják. Néhány ikonikus név: Alain Robert (aki megmászta a Burj Khalifát), Dan Goodwin, más néven Spiderman Dan, George Willig, és még sokan mások.
Alain Robert, az urban climbing legendája
Világszerte versenyeket rendeznek, az első BUILDering World Championship-et 2005-ben, Németországban tartották.
Egykor létezett egy oldal , ahol Oroszország mászásra alkalmas érdekes objektumait lehetett megosztani, de azt megszüntették. Ha hasonlóról tudsz, írd meg hozzászólásban!
Az ilyen extrém épületmászásért akár öt számjegyű bírságot is lehet kapni...
Felsőköteles mászás (Top rope climbing)
Ez a sziklamászó stílus egy olyan technikát jelent, ahol a mászó kötéllel van biztosítva, amely egy horgonyrendszeren halad keresztül a pálya elejétől a végéig. Így csúszás esetén a hegymászó kisebb szakaszokon biztonságban marad.
A felsőköteles mászás lehetőséget biztosít arra, hogy egy nehéz útvonalat teljesítsünk azáltal, hogy előzetesen horgonyt helyezünk el a csúcsnál (a végpontnál). Egyszerűbben fogalmazva: gyalogos ösvényeken vagy scrambling segítségével eljutunk a csúcsra, horgonyt telepítünk, ezen keresztül vezetjük a kötelet, majd mindkét végét leengedjük a szikla tövéhez.
Egy lehetőség a horgonyok rögzítésére
A felsőköteles mászás felszerelése: horgony, statikus vagy low-stretch hegymászó kötél, karabinerek, hevederek a horgonyrendszerhez. Ez a hegymászási stílus némi mászási tapasztalatot, a horgonyok helyes rögzítésében való jártasságot és felszereléskezelési edzéseket igényel. Sok hegymászó a top-rope technikával kezdi, általában mászóterem körülményei között.
A top-rope stílusú edzés ideális kezdők és akár gyerekek számára is
Lead climbing (nehézségi mászás)
Ebben a hegymászási technikában mindig van egy biztosító társ, de a pálya végén nincs előre telepített horgony – a lead climbing kevésbé korlátozott, mint a top-rope.
Itt az alsó biztosítás dominál – gyakran lehetetlen felső biztosítási pontot kialakítani, sport lead climbing esetében pedig egyszerűen „nem versenyszerű”.
A nehézségi mászás a következő szint a boulder és a top-rope után. Beltéri mászótermekben lehet gyakorolni ezt a technikát automatikus tartalékbiztosítással. Az alábbi videó remekül illusztrálja, hogyan működik ez egy hegymászóteremben:
Scrambling (mászógyaloglás)
Ez egy egyszerű hegymászási forma, amely átmenetet képez a hegyi turizmus és az alpinista hegymászás között. Scramblingnek nevezzük azt a terepjáró mászást, amelyhez nincsen szükség speciális hegymászó felszerelésre (vagy csak különösen biztonsági célból használják).
Az alpinista scrambling viszont már nem nélkülözheti a jégcsákányt, hágóvasakat és sisakot, valamint ezek használatának ismeretét.
A nehézségi skála szerint a scrambling a harmadik osztályba tartozik, vagyis könnyűnek számít az Ashtoni brit rendszerben. Léteznek scrambling útikalauzok is, amelyek útvonalakat és ajánlásokat tartalmaznak.
Multi-pitch (több kötélhosszás mászás)
Ez egy olyan hegymászási technika, amely tapasztalt partnerrel és több kötélhosszra bontott útvonalakon történik. A pitch kifejezés megállóhelyeket jelent az úton, ahol a kötélpartner váltására, köztes biztosítások beiktatására, pihenésre és akár éjszakázásra is lehetőség nyílik.
A multi-pitch elnevezés minden olyan útvonalat magában foglal, amely hosszabb, mint egy kötélhossz.
Általában az első a kötélpartiban nem a profi hegymászó, a csoport vezetője pedig őt követi.
Solo climbing (szólómászás)
Ez az extrém sport tiszta formája. Ez a mászási stílus teljesen biztosítás nélkül történik, csupán a kezekhez használt magnéziával. Bár léteznek variációk:
- Köteles szólózás – minimális biztosítás, amely esés esetén némi védelmet nyújt, időnként automata zárral. Ha a szólómászó biztosítókötéllel dolgozik, a pálya bizonyos szakaszait háromszor kell megtennie, hogy eltávolítsa a köztes biztosításokat.
- Szabad szólózás biztosítás nélkül, ahol olykor aláhálózás vagy víz felett mászás oldja a biztonsági kérdést, mivel egy esés tompulhat.
Remélem, ez a rövid ismertető a hegymászás fő stílusairól inspiráló volt. Egy kezdő hegymászónak sok szabályt kell megtanulnia, de van egy első lépés, amit semmi sem helyettesíthet – kezdjünk biztonságos mászóteremmel és tapasztalt oktatóval. Sok sikert!